www.barcsikisterseg.hu

Keresés:
  OK »
Bemutatkozás | Letöltések | Hasznos linkek | Fórum | Kapcsolat

Eseménynaptár
2018. november
HKSZCSPSZoV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Települések

Bemutatkozás
Közös templom két felekezetnek

Ahogy beérünk Rinyaújnépre, az első, ami a szemünkbe tűnik, a közelmúltban épített ökonomikus kis templom tornya. Az egyszerűségében is szép imaházat több éves áldozatos munkával építette a falu. Ebből is látszik: vallásos emberek élnek errefelé. A lakosság katolikus és református felekezetre oszlik. Az imaház mindkét közösség számára épült. Rinyaújnép Dél-somogyi kistelepülés Barcstól 20 kilométerre északnyugatra, Nagyatádtól 20 kilométerre dél-keletre. Megközelíthető Nagyatád és Barcs felől mellékútvonalon.

A feljegyzések 1352-ben Wynep néven említik. 1417-ben az osztopáni Perneszi család nyerte el egyes részeit Zsigmond királytól, az 1660. évi dézsmaváltság jegyzékben is a Pernesziek birtokaként volt feltüntetve. Református iskolájáról az 1770-as években szólnak az első források, azonban ekkor már úgy említik, mint ami régóta létezett. A községhez tartozott Bakháza-puszta, amely a középkorban falu volt. A Könyeked dűlő helyén a hagyomány szerint egy hasonló nevű falu feküdt. A XIX. század közepén Somssich Adolf gróf volt a helység legnagyobb birtokosa. 1839-ben alakult a katolikus népiskola, nem sokkal később - 1854-ben - épült a református templom. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás alkalmával 19 jobbágyháztartást írtak össze Rinyaújnépen. A XIX. század közepén 250 református lakosa volt és a babócsai uradalomhoz tartozott. 1870-ben 417-en lakják, a századelő első évtizedében ez 529-re növekedett. Ekkoriban polgári olvasókör és gazdakör működött itt, s 1920-25 között Hangya Szövetkezet is létezett Újnépen. A község népessége 1941-ben 321 fő volt. A második világháborúban két hősi halottja volt a falunak. A szövetkezetesítés során Kossuth nevét vette föl az első mgtsz. Ezt követően 1956-ig a Béke, majd 59-től 69-ig az Új élet tsz. adott munkát a helybelieknek. 1969-ben a helyi szövetkezet beolvadt a négy község - Babócsa, Somogyaracs, Rinyaújnép és Bolhó - alkotta közös tsz-be. A szövetkezetek Új világ, majd Határőr szövetkezet néven egyesültek. Rinyaújnép a tanácsi rendszerben Babócsa társközsége volt. A község egy utcás zsáktelepülés, az utcát neves szülöttéről, Gábor Andorról nevezték el. Nincs sem óvoda, sem iskola. A babócsai körzeti iskola és óvoda fogadja a rinyaújnépi gyerekeket. Művelődési háza, orvosi rendelője azonban van a falunak. A háziorvos havonta egy alkalommal rendel a településen. A falura mindig jellemző volt az összetartás. Gyakran még ma is a régi hagyomány szerint kalákában dolgoznak. Régen szinte egy nagy családként éltek az itteniek. Együtt dolgoztak, és szórakozni is összejártak. Pünkösdkor tartották a búcsút és a bált, és régebben szüretkor is báloztak az újnépiek. Ezekre az alkalmakra is megsütötték a hagyományos fonott perecet és karikós pogácsát. Ez utóbbihoz csak zsír, só és tejföl kell, és karika formában kell betenni a kemencébe. Kemence még ma is sok helyi családnál fellelhető, s szüretkor, disznóölések, lakodalmak idején ma is használják. Kedvelt étel Újnépen a húsos káposzta, illetve disznóölések idején a sült káposzta, és a kakaspörkölt. A község határában folyik a Rinya patak. Itt többnyire futókártyával horgásznak, vagyis ha ellenőrt látnak, akkor futnak a helybéli emberek. A gyerekek nyaranta a Rinyára járnak fürdeni. Korábban, amikor még több gyermek élt a községben, télen a „japacska” felé vették az irányt, az volt a legjobb szánkózó-domb. A felnőttek leginkább a közeli rétre kirándultak. A „bikadomb” elnevezés onnan ered, hogy itt tartották egykor - még a tsz-esítés előtt - a község bikáit. Nagy istálló állt a dombon az apaállatok számára. Sok jószága volt a településnek is, az itt élőknek is, főként: tehén, disznó, ló. Kanászt, kondást, pásztort, csőszt fizetett a község, hogy vigyázza az állatokat és a szőlőt. A mai kultúrház és polgármesteri hivatal egykor a falu alkalmazottainak volt a szálláshelye. A faluban hajdan tejcsarnok is működött. A térség több településén találtak termálvizet. Rinyaújnépen is végeztek próbafúrást, azonban a kutat lezárták, és a helyiek máig sem tudják, hogy milyen értéket rejthet a földjük.

A község szülötte Gábor Andor (1884-1953) szülőházában ma vegyesbolt és italbolt üzemel. Csak a ház falán elhelyezett emléktábla utal rá. A korábbi években Gábor Andor leszármazottai rendszeresen tartottak itt megemlékezéseket. A vegyesbolt üzemeltetője csupán az épület harmadát hasznosítja, a többi üres, kihasználatlan. A másik hasznosítható hely a Rinya és a malomárok közti hatalmas rét lenne. „Ezt a helyet az Isten is lótartásra teremtette” - mondják a helybeliek. A falut a közelmúltban felfedezték maguknak a külföldiek, több házat is német családok vásároltak meg. Ennek a csokonyavisontai termálfürdő közelsége mellett az is oka, hogy az eldugott települést a csöndje és a békéje, jó levegője rendkívül vonzóvá teszi a külföldről érkezők számára.

Oldal tetejére Vissza Nyomtatás Küldés e-mailben
 
 
 
© Copyright 2008 - Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás - all rights reserved replica watches | Impresszum | Jogi nyilatkozat
A honlap az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg
Website made by: GrApixx Design Studio