www.barcsikisterseg.hu

Keresés:
  OK »
Bemutatkozás | Letöltések | Hasznos linkek | Fórum | Kapcsolat

Eseménynaptár
2024. március
HKSZCSPSZoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Települések

Bemutatkozás
Ha a rutinos vízitúrázóknak a Drávát megemlítjük, szinte mindenkinek azonnal Heresznye neve ugrik be, mint a határfolyón végigvezető csónaktúrák egyik legszebb szakasza.

A Kaposvártól hetven kilométerre található településen a természeti környezetben látják a kiutat a nehézségek közepette, hiszen itt van a Dráva mellett a páratlan természeti kincseiről, növény- és állatvilágáról híres Duna-Dráva Nemzeti Park. A folyónak van egy szakasza, amit a Dráva szerelmesei a magyar Grand Canyonnak hívnak: ez a heresznyei magaspart. A fecskék költőüregeivel lyuggatott, 20-25 méter magas heresznyei part nem versenghet a Colorado folyó fölé magasodó kőfallal, ám így is igazi látványosság.
Ha valaki egy kavics szigeten őslény csontot talál ne lepődjön meg, mert az efféle lelet elég gyakori ezen a folyószakaszon.
 A Dráváról tudni kell, hogy a dél-tiroli Alpokban, 1228 méter magasan ered, öt államon - Olaszországon, Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és hazánkon - folyik át, vízgyűjtő területe 40 ezer négyzetkilométer. A Dráva neve szláv eredetű, s azt jelenti: gyors folyó.
 A Dráva Európa egyik legtisztább folyója, amely nagyban megőrizte érintetlenségét és természetességét, ártéri ligeterdőiben és oxigéndús vizében gazdag az élővilág.
A drávai halnak nincs párja állítják sokan, nem véletlenül: hiszen az itt élő halak a kontinens egyik legtisztább vizében élnek. A környék igazi horgászparadicsom azok számára, akik a természetes vizeket kedvelik. Különleges halfajai közül említésre méltó az a 20 kg-os sima tok, melyet a falu alatt fogott egy szerencsés horgász, de szép számmal fogtak itt süllőt és termetes harcsát is.


A falu
A Heresznye mindig is lakott volt a történelem folyamán, a legrégebbi előkerült tárgyi leletek ( tokos balta, cserépedény töredék, fibula)a bronzkorig nyúlnak vissza, közel  6000 évvel ezelőttre.    A tatárjárás előttről találunk először írásos adatokat a településről, neve egy 1219-ből származó iraton szerepel, Haraznia Iuxta Dravam alakban.
Ezt követően több tulajdonosa is volt a térségnek, köztük ott találhatjuk Tahy Ferencet, majd 1677-től Széchenyi György kalocsai érseket, 1726-tól 1733-ig pedig gróf Széchenyi Zsigmondot. 1750-ben ismét jobbágyközségként szerepel a település a feljegyzésekben. A természet, pontosabban a Dráva költözésre bírta rá a falubeleiket, akik a magasabb partszakaszokon kerestek menedéket a folyó elől. Az 1784-es népszámlálási adatok szerint ekkor 336-an éltek itt, a korábbi megyei összeírásból pedig az derült ki, hogy a lakosok főként horvát nyelven beszéltek ekkoriban.      Az 1848-as jobbágyfelszabadítás alkalmával huszonegy jobbágy- és öt zsellértelket regisztráltak, egy másik iratból pedig kiviláglik, hogy a falu területe több mint négyszáz holdra rúgott.
 Az első heresznyei iskola 1870-ben nyílt meg a településen, ahol már csaknem hatszázan éltek.    A következő évtizedben súlyos tűzvész pusztított itt: Heresznye kétharmada leégett, ám szorgos lakói rövid időn belül újjáépítették a házakat és a létesítményeket. A tűzvész nem törte meg a falu fejlődését, sőt egyre többen költöztek ide, 1925-ben például már hat híján kilencszáz lakosa volt a falunak.

 A két háború közötti időben épült a fel Heresznye katolikus temploma és a babócsai bekötőút. A II. világháborúban frontvonal húzódott a település szélén, a heresznyeieket 1944-ben ki  kellett telepíteni a harcok elől. A harcok nyomai még most is fellelhetőek a falu temetőjében, emlékei sajnos évente kerülnek elő a földből.   1945 után a napszámosok földeket kaptak, de az államosítás után mindent a szövetkezethez csatoltak.
Somogy megye déli részén egyre nehezebb a boldogulás, mégis vannak olyan kincsek, amelyek hosszú időre fellendíthetik a vidéket, ilyen a Dráva és csodálatos természeti környezete. A település minden közművel ellátott, adottságai kiválóak, melyeket kihasználva szép jövő elé nézhet a település.  Az önkormányzat tervei között egyébként a munkahelyteremtés, a falusi turizmus fellendítése és az ezekhez szükséges létesítmények felépítése állnak az első helyen.

Oldal tetejére Vissza Nyomtatás Küldés e-mailben
 
 
 
© Copyright 2008 - Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás - all rights reserved | Impresszum | Jogi nyilatkozat
A honlap az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg
Website made by: GrApixx Design Studio