A belső-somogyi homokháton fekszik a község: a 68-as főközlekedési útról Csokonyavisontától egy 2 kilométeres leágazás vezet e szép kis településre.

A legközelebbi városok Barcs és Nagyatád, ahonnan elérhető a vasút is. Az autóbusz-közlekedés jó, a Lábod-Barcs vonalon sűrűn váltják egymást a járatok. Gyönyörű, változatos képet mutat ez a vidék: a homokdombokat lapályos területek váltogatják, a nagy legelők a szarvasmarha tartásához nyújtanak jó feltételeket. Az erdőket éger és tölgyfák alkotják, melyek sűrűjében gazdag vadállomány él, legnagyobb számban gímszarvas, vaddisznó és őz. Amíg a vadászok ennek főként előnyeit élvezik, addig a falu lakói bizony hátrányát is látják a gyakori vadkárok miatt. A helybéliek erősen kötődnek a mezőgazdasághoz, a mérsékelt éghajlat és a talaj adottságai a kalászosoknak és a burgonyának kedveznek, s a termények között megtalálhatjuk a tritikálét is. A szántóföldek átlagosan 14-18 aranykorona értékűek.
Rinyaújlak a XIV. századig királynéi birtok volt, majd később az Ákos nemzetség tulajdonába került. 1395-ben a Marczaliaké, a Báthori család pedig adományul kapta II. Ulászló királytól. A későbbi krónikák Nagy Jánost és Mátyás deákot említik földesúrként, a falu neve a XV. század elején Laak alakban, a század végén Wylak alakban maradt fenn. A török kincstári adójegyzék 29 házzal örökítette meg, s abban az időben Nagylak falutól délkeletre feküdt egy másik település is, Kislak, mellyel közös templomuk volt. A református egyház 1634-ben alakult, később Visonta fiókegyháza lett. 1720-ban 150-200 főnyi volt a lakossága, amely az évszázad végére közel százzal emelkedett. A Széchenyi grófi család csokonyai uradalmához tartozó községben 1787-ben iskolával egybeépített templom épült, amely 1839-ben leégett. Az új református templomot 1842-ben építették fel a földesúr jelentős anyagi támogatásával.
A XX. század fordulóján a lélekszám duplája volt a mainak - meghaladta a hatszáz főt -, s ekkorra a református iskolában megindult a tanítás. Élénk egyesületi életről tanúskodik az olvasó- és kisgazdakör, a hitel- és tejszövetkezet, a gyarapodás esztendeit élte a község. Jelentős törés volt a második világháború, melynek utolsó hónapjaiban a lakosság elhagyta az otthonát a front miatt. Csak 1945. április 3-án térhettek vissza, s kezdhették meg az újjáépítést. Az ötvenes évek első felében három szövetkezeti csoport alakult, de a valóban életerős Haladás tsz 1959-ben jött létre, amely az ezredfordulóig működött.
1970-ig önálló tanácsa volt Rinyaújlaknak, ezt követően húsz évig Csokonyavisontához tartozott, s a rendszerváltás után újból önállósodott. A település két utcájában 133 ház áll; villany, vezetékes ivóvíz és gáz van a faluban, majd minden házban üzemel telefon és kábeltévé. A szennyvízhálózat 2003. július 1-től üzemel, amellyel teljes lett az infrastrukturális kiépítettség. Az egészségügyi ellátás biztosított, háziorvos helyben, állatorvos pedig a szomszédos Csokonyavisontáról hívható. A kisgyermekeket felújított óvoda fogadja, a művelődést pedig az 1993-ban elkészült faluház - benne ifjúsági klub és könyvtár - szolgálja. Az intézményt Arany Bálint néptanítóról, a község neves szülöttjéről nevezték el, s az avatás óta minden év augusztusában falunapot tartanak. Rinyaújlak büszke másik ismert elszármazottjára, Garami László szobrászművészre is.
E nyugodt, békés kis települést felfedezték maguknak a külföldiek, akiket a közeli csokonyavisontai gyógyfürdő vonz a környékre. Tizenkét ház talált így új gazdára, s további ingatlanokat kínálnak eladásra. A falubeliek szívesen látják a beköltözőket és a szállást keresőket, több háznál lehet színvonalas elhelyezést találni, sőt egy turistaszálló kialakítása is folyamatban van: a 10 személyes vendégház 2002. második félévétől üzemel majd.
A környék vonzereje nemcsak a gyógyfürdő közelségében rejlik: itt nincs levegőt szennyező ipari üzem, nem megy át rajta nagy forgalmú út, a vidék mentes a környezeti ártalmaktól. Az önkormányzat fejlesztési elképzelései között szerepel az üdülőövezet kialakítása, egy 2,2 ha területű belterületi ingatlanon például villapark is létesíthető. Az önkormányzat jó partnere a vállalkozóknak, jelenleg adóval sem terheli őket. A faluban van hasznosítható épület és ingatlan is, ahol szívesen látnának olyan vállalkozásokat, melyek betanított munkával megélhetéshez juttatják a helybélieket. Haszonnal lehet megtelepedni például faipari jellegű tevékenységgel, ugyanis a vidék bőven biztosítaná az alapanyagot. A község várja a befektetni szándékozókat, a jó ötlettel rendelkező munkahelyteremtőket, mint ahogy barátsággal fogadja a pihenni, gyógyulni vágyó turistákat is.

1842-ben épült a falu szép református temploma, melyet 1875-ben és 1928-ban tataroztak, 15 évvel késõbb egy felújításon, majd 1992-ben egy teljes külsõ és belsõ tatarozáson esett át. A torony 25 méter, a hajó 16 méter magas, maga az épület 16x12 méter alapterületû. A templom 150 éves évfordulóján részt vett az iskola névadójának, Arany Bálintnak a fia, aki református lelkészként istentiszteletet is tartott az ünnepség alkalmából. Legutóbb 2000-ben költött nagyobb összeget az önkormányzat az épület rendbehozatalára, melybõl a lakosság is jelentõsen kivette a részét. A falu vezetõi tervezik a református imahely helyi védelem alá vételét

1993-ban épült fel a rinyaújlaki faluház, amely azóta többféle funkciót is betölt. Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal, a házasságkötõ terem, az ifjúsági klub, a könyvtár és az óvoda. Ez utóbbiban húsz apróság nevelésérõl gondoskodnak az óvónõk és a dajka. A faluház ad otthont egyébként a közösség összes rendezvényének, itt van a kábeltévé központja is. replica watches

A falu gyönyörû parkját egy mocsaras terület feltöltésével nyerték az 1980-as években. A következõ évtizedben azután kiépült a futballpálya és a játszótér, ez utóbbihoz a természetes fa alapanyagú játékokat egy ügyes kezû helybéli készítette. Ez a park a színhelye az évenkénti falunapoknak is, amikor a tölgyfák árnyékában találkoznak az itt élõk és az elszármazottak. A képen látható honfoglalási emlékmû 1996-ban készült el, Oláh Lajos csokonyavisontai református lelkész faragta. Ebben a parkban áll a millennium évében felállított kopjafa is, melynek Ürmös István drávaszentesi fafaragó az alkotója.

A szomszédos Csokonyavisontán korszerû fürdõközpont várja a gyógyulni vágyó vendégeket. Az 1800 méter mélyrõl feltörõ 76 fokos termálvíz gyógyító hatású, enyhíti a mozgásszervi bántalmakat, csökkenti a nõgyógyászati, gyulladásos és keringési panaszokat. Szolgáltatásaik között van szakorvosi rendelés, vérnyomásmérés, vízsugármasszázs, gyógymasszázs és szénsavas fürdõ. A létesítményben két belsõ és hat külsõ medence, valamint szauna található, a gyerekeket csúszda, a horgászok kedvtelését gyönyörû halastó szolgálja.

A hõsök szobrával az I. és II. világháború áldozatainak állít a közösség méltó emléket. A fronton életüket vesztett rinyaújlakiakról minden évben március 15-én emlékeznek meg

Az õsz színpompáját próbálja megmutatni ez az utcakép, a faluban ugyanis nagy gondot fordítanak a parkosításra, s a természet értékeinek megóvására. A 2002-es évben például az önkormányzat az egész utcasor fásítását tervezi, a parkban pedig a virágosítás ad feladatot. A település 130 épületének többsége az 1950-70-es években épült, a hagyományos népi építészetnek azonban már csak egy-két hírmondója maradt, ám azok sem eredeti állapotukban. A természet azonban csodálatos látnivalót ad a faluban, ahová érdemes ellátogatni az év minden szakában.
Ulysse Nardin replica watches
Rinyaújlaki Sport- és Szabadidõ Egyesület
Alapítva: 1999. február 19.
Székhelye:
7556 Rinyaújlak
Kossuth L. u. 67.
Tel.: 70/ 319-50-04
Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy biztosítsa a helybélieknek a szabdidõ kultúrált, egészséges és hasznos eltöltését. Ennek érdekében a használatában lévõ tó területén horgászati lehetõséget biztosít.
A tó területe: 1,7 ha
Átlagos vízménység: 1,20-1,5 méter
A tó fekvése: észak-dél irányú
Halállomány: ponty, amur, csuka, kárász, keszegfélék
Telepítés: tavasszal
Horgászati tilalom: nincs
Rekordfogások: ponty - 8,3 kg amur - 11,5 kg, csuka - 5,5 kg
Megközelítése: a község nyugati végétõl északi irányba 200 méter földúton